Ada
A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon-síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, a Csernojevics Arzén mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes vármegye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada közötti országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom.
- Itt született 1832. március 22-én Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.
- Itt született 1892. március 9-én Rákosi Mátyás kommunista politikus, az MKP egyik alapítója, majd főtitkára, miniszterelnök.
- Itt született 1921. április 30-án Urbán János író, költő, helytörténész.
- Itt született 1953. december 21-én Bálind István grafikus, festőművész.
- Itt született 1925. augusztus 22-én Tóth István tanár, helytörténész, könyvtárigazgató.[10]
- Itt született 1955. szeptember 23-án Dr. Párducz László orvos[11]
- Itt született 1962. július 26-án Galic Zita világklasszis kézilabdázó.[12][13]
- Itt kezdte sportpályafutását Kerekes Zsombor magyar válogatott labdarúgó.
- Itt született 1979. november 23-án Oláh Lóránt magyar labdarúgó.
- Itt kezdte sportpályafutását Sterbik Árpád kézilabdázó, a Fotex Veszprém és a spanyol Ciudad Real, majd pedig a Barcelona válogatott kapusa.[14]
- Itt élt Török Tilla népdalénekes.[15]